Piros gomb
Ismered az érzést, amikor beaktiválódik az a bizonyos piros gomb? Amikor csak egy szó elég és Te máris jó mélyre kerülsz tőle?
De miért van ez? Mi történik ekkor, és mit is kellene tenni?
Amikor azt tapasztalod, hogy valaki benyomja a piros gombodat, azaz elképesztő mély és szinte a semmiből előtörő érzelmi lavina áraszt el téged, ami lehet szinte bármilyen érzés, de sajnos általában negatív...
Akkor az történik, hogy egy feldolgozatlan szituáció a tudatalattidból felszínre kerül, és erről általában meg vagyunk győződve, hogy már régen lezártuk, elengedtük, megoldottuk.
De a valóság nem ez. Elnyomtuk, félre tettük... mert talán akkor és ott nem is tudtunk vele mit kezdeni. Esetleg annyira traumatizált.
Amikor ez előkerül, akkor jelez nekünk arról, hogy bizony még vannak sebek, amiket be kell gyógyítani.
De hogyan lehet ezektől megszabadulni véglegesen?
Ez egy hosszú folyamat.
A válasz erre az önmunka. Amit tanulni kell.
Első lépésként muszáj megnézni, hogy mégis mi ez az érzés, ami ilyenkor elönt és honnan eredhet.
Majd pedig meg kell nézni, hogy hogyan befolyásolja ez az életedet.
Aztán hátra kell lépni a teljes egészet megnézni, hogy hol vagy ebben a történetben Te. Mit kellene már egy jó ideje megtanulnod ezzel kapcsolatban.
Min kellene változtatnod, hogy a dolgok jobb irányba tudjanak haladni.
Így pedig tudatosodhat az előtted álló feladat oka és célja. Az, hogy miért van ezzel még mindig dolgod.
Ahogyan reagálunk bizonyos helyzetekre az rólunk szól és senki másról. Ez a mi sztorink.
Ha intenzív érzések törnek fel valamire, akkor soha nem arra haragszunk, aki most éppen felhozta.
Hiszen Ő egy segítő, aki oda tolja eléd a tükröt és bizony van, hogy amit látunk az nem tetszik. De igaz. Ezek vagyunk mi. Itt, ebben a pillanatban.
De ha mást szeretnénk abban a tükörben látni, akkor felelősséget kell vállalnunk, és el kell takarítani, azt... amit el kell. Vállalva a szembenézést, a megbocsátást, a változást.
Ugyanaz a lépés ugyanarra az útra vezet.